28.07.24    Avyakt Bapdada     Hungarian Murli    31.12.20    Om Shanti     Madhuban

Írjátok jóvá a megtakarítási számlátokat és váljatok egy állandó nagy adományozóvá

Ma az Új Kor Teremtője a gyermekeit nézi, akiknek joguk van az Új Korhoz. Ma hétköznapiak vagytok ebben az öreg korban, míg holnap, az Új Korban méltók lesztek az imádatra, azok lesztek, akiknek joguk van a királyságra. Ez egy színdarab a máról és a holnapról. Milyenek vagytok ma és milyenek lesztek holnap? A különösen tudásteljes lelkek, a gyerekek számára, a holnap, aminek el kell jönnie, ugyanolyan világos, mint a ma nap. Mindannyian azért jöttetek, hogy megünnepeljétek az Újévet, de BapDada az Új Kor látja. Mindegyikőtök biztosan megalkotta a saját új tervét az Újévre. Ma ez óév vége. Az egész év eredménye látható a végén. Ezért ma BapDada is látta a gyerekek egész évi eredményét. BapDadának nem tart sokáig, hogy megnézze. Ezért ma BapDada különösen megnézte mindegyikőtök megtakarítási számláját. Mindannyian, gyerekek, erőfeszítést tettetek, emlékezésben is maradtatok, szolgálatot végeztetek, és teljesítettétek a lokik és alokik kapcsolataitok és a rokonaitok iránti felelősségeteket is. Ugyanakkor mennyit írtatok jóvá a megtakarítási számlátokon mindhárom aspektusban?

Ma BapDada felmerítette Jagadamba Anyát (Világanya) a szubtilis régióban. (Baba köhögött.) Ma a harmónium nem működik olyan jól, de játszani kell rajta. Tehát, BapDada és Mama együtt megnézték mindenkinek a megtakarítási számláját, hogy lássák, mennyit írtatok jóvá és mennyit halmoztatok fel. Mit láttak? Mindannyian sorszám szerintiek vagytok, de kevesebb volt a jóváírás a megtakarítási számlán, mint amennyinek lennie kellett volna. Ezért Jagadamba Anya feltett egy kérdést: Sok gyermeknek nagyon jó a célja az emlékezés tantárgyában és jó erőfeszítéseket is tesznek. Akkor miért nincs annyi a megtakarítási számlájukon, mint amennyinek lennie kellene? Miután beszélgettek egymással, az az eredmény született, hogy ti gyakoroljátok a jógát, de mivel a jóga állapotának százaléka hétköznapi, így a megtakarítási számlák is hétköznapiak. A jóga célja nagyon jó, de a jóga eredménye az lenne, hogy yogyuktok és yuktiyuktok vagytok a szavaitokban és a viselkedésetekben. Ezen hiány miatt a jógázás idején nagyon jók vagytok a jógában, de a jóginak lenni azt jelenti, hogy hatással vagytok az életetekre. Ezért van az, hogy csak néha tudtok jóváírni a megtakarítási számlátokon, de nem mindig. Miközben előre haladtok, az emlékezésetek százaléka hétköznapi lesz. Ilyenkor nagyon kevés kerül jóváírásra a megtakarítási számlátokon.

Másodsorban volt egy szívtől szívig tartó beszélgetés a szolgálatról. Sok szolgálatot végeztek; még éjszaka és nappal is elfoglaltak vagytok. Nagyon jó terveket készítetek, és a szolgálatban nagyon jó a kiterjedés. Ennek ellenére miért van olyan kevés a többségetek megtakarítási számláján? A szívtől szívig folytatott beszélgetésből az merült fel, hogy mindannyian szolgálatot végeztek és nagyon jó erőfeszítést tesztek, hogy elfoglaltan tartsátok magatokat. Akkor mi az ok? Az ok, ami felmerült, hogy erőt kaptok a szolgálatból és megkapjátok a szolgálat gyümölcsét is. Az erő az elégedettség a szívetekben és a gyümölcs mindenki más elégedettsége. Ha szolgálatot végeztek és erőfeszítést tesztek és hasznosan használjátok az időtöket, elégedettség lesz a szívetekben és elégedettség lesz mindenki más részéről is; függetlenül attól, hogy azok a társaitok vagy akiket szolgáltok, legyen ott az elégedettség tapasztalata a szívükben. Ne az legyen, hogy csak úgy távoznak, hogy azt mondják: „Nagyon jó, nagyon jó!”. Meg kell tapasztalniuk az elégedettség hullámát a szívükben. Más dolog azt mondani: „Találtunk valamit!” vagy „Hallottunk valami nagyon jót!”. Azt kellene mondaniuk: „Találtunk valamit! Elértünk valamit!” BapDada már korábban is elmondta nektek: Egy dolog, ha a nyíl eltalálja a fejet, de más dolog, ha a nyíl átszúrja a szívet. Szolgálni és elégedettnek lenni, nem azt jelenti, hogy boldoggá teszitek magatokat és elmondjátok, hogy ami történt, az nagyon jó volt. Nem! Önmagatok és mások szívének is szükséges ezt elfogadnia.

Másodszor, amikor szolgáltok és az eredmény, amit igényeltek az, hogy erőfeszítést tettetek és ezt megtettétek - ha elfogadjátok, hogy azt ti magatok tettétek -, ez azt jelenti, hogy megettétek a szolgálat gyümölcsét; nem halmoztatok fel. BapDada volt az, aki arra késztetett benneteket, hogy azt megtegyétek. Akkor BapDadára fogjátok irányítani a figyelmüket, nem pedig a saját lelketekre. „Ez a nővér nagyon jó! Ez a testvér nagyon jó!” Azt kellene mondaniuk: „Az ő BapDadájuk nagyon jó!” Azzal, hogy arra késztetitek őket, hogy ezt megtapasztalják, növelitek a megtakarítási számlátokat. Ezért van az, hogy összességében azt látható, hogy sok erőfeszítést tesztek, sok időt és energiát használtok, de egy kicsit több a külső magamutogatás. Ezért van sokkal kevesebb a megtakarítási számlán. A megtakarítási számla kulcsa nagyon egyszerű. Az egy gyémántkulcs. Ti egy aranykulcsot használtok. Ugyanakkor a gyémántkulcs a felhalmozáshoz: „Egy alázatos eszköznek lenni tudatossága”. A szolgálat idején - nem előtte vagy utána, de a szolgálat idején – rendelkezzetek egy alázatos eszköznek lenni tudatossággal és legyenek önzetlen jókívánságok és tiszta szeretet minden lélek iránt, legyenek azok akár a társaitok vagy azok a lelkek, akiket szolgáltok. BapDada megmutatta Jagadamba Anyának, hogy azok megtakarítási számlája, akik továbbra is így szolgálnak, folyamatosan gyarapszik. Képesnek kell lennetek arra, hogy egy másodperc alatt felhalmozzatok annyit, mint amennyit most sok óra alatt. Minden másodperc tovább ketyeg - tik, tik, tik, tik -, azt mondva, hogy tegyetek meg mindent gyorsan. Olyan, mintha egy gépezet mozogna.

Ezért Jagadamba nagyon örült, hogy látta, hogy nagyon könnyű felhalmozni és jóváírni a megtakarítási számlátokat. Tehát BapDada és Jagadamba tanácsa az, hogy most, hogy az újév elkezdődik, ellenőrizzétek a megtakarítási számláitokat. Még akkor is, ha nem követtek el hibákat az egész nap folyamán, mennyit halmoztatok fel az egész nap folyamán az időtökkel, a gondolataitokkal, a szolgálatotokkal, a közeli kapcsolataitokkal és ismeretségeitekkel, szeretettel és elégedettséggel? Vannak gyerekek, akik csak azt ellenőrzik, hogy aznap nem tettek semmi rosszat, vagy nem okoztak senkinek bánatot. Most azonban ellenőrizzétek, mennyit halmoztatok fel a számlátokon az emelkedett gondolataitokkal az egész nap folyamán. Mennyit írtatok jóvá a szolgálati számláitokon az emelkedett gondolatokkal? Hány lelket tettetek boldoggá bármilyen feladattal? Jógáztatok, de hány százalékban volt jóga? Ma mennyit halmoztatok fel az áldásaitok számláján?

Mit kell tennetek ebben az új évben? Bármit is tesztek, akár gondolatokkal, akár szavakkal, akár tettekkel, az időnek megfelelően, legyen ez a mély jelentőség a tudatotokban: „Biztosan egy állandó nagy adományozóvá kell válnom”. Állandó nagy adományozóvá, nem csak nagy adományozóvá; állandóvá! Adományozzatok erőt a tudatotokkal; adományozzatok tudást a szavaitokkal és adományozzatok erényeket a tetteitekkel. A mai világban, akár a Brahmin család világában, akár a külvilágban, nem akarnak már mindenről hallani; látni akarnak. Mindent azután akarnak megtenni, miután látták. Ez miért volt könnyű számotokra? Brahma Atyát olyan képmásnak láttátok, aki erényeket adományozott a tetteivel. Ti amúgy is tudást adományoztok. Ugyanakkor ebben az évben fordítsatok különös figyelmet arra, hogy minden léleknek erényeket adományozzatok, vagyis együttműködést kell adnotok az erényeken keresztül az életetekben. Ugye nem adományoznátok Brahminoknak? Együttműködnétek velük. Nem számít, mi történik, nem számít, mások mennyi gyengeséggel rendelkeznek, ti erényeket adományoztok az életeteken, a tetteiteken és a kapcsolataitokon keresztül, vagyis együtt kell működnötök. Ebben ne másokat nézzetek. „Ez nem csinálja, akkor miért csináljam én? Ez is ilyen!” Brahma Atya csak Siva Atyát nézte. Ha valakire néznetek kell, nézzetek Brahma Atyára! Ebben ne másokat nézzetek, de tartsátok meg a célt, ami Brahma Baba szlogenje volt: „Aki kezdeményez, az Arjuna”. Azaz, aki a saját elhatározásából eszközzé válik, az lesz az első számú Arjuna. Brahma Atya vált az első számú Arjunává. Ha mindent úgy tesztek, hogy először másokat néztek, akkor nem első számúak, de sorszám szerintiek lesztek. Amikor mindannyiótokat arra kérnek, hogy emeljétek fel a kezeteket, azért emelitek fel, hogy sorszám szerintiek legyetek, vagy azért, hogy első számúvá váljatok? Tehát milyen célt fogtok tartani? Az erények nagyon határozott, állandó adományozója. Nem számít, valaki mennyire próbál megrázni benneteket, ne rázkodjatok meg! Mindannyian azt mondjátok egymásnak: „Mindenki más ilyen, miért izgatod így magad? Neked is csatlakoznod kellene hozzánk!” Sok társat találhattok, akik gyengévé tesznek. BapDada azonban olyan társakat akar, akik bátorítanak másokat és lelkesítik őket. Tehát megértettétek, mit kell tennetek? Végezzetek szolgálatot, de úgy, hogy közben növelitek a megtakarítási számlátokat. Végezzetek sok szolgálatot! Először szolgáljátok magatokat, aztán szolgáljatok másokat. BapDada megjegyzett még egy dolgot. Elmondja?

Ma ez a Hold és a Nap találkozása volt. Jagadamba megkérdezte: Meddig kell még várnia az előretolt őrsnek? Csak akkor lehet befejezni az előretolt őrs munkáját, ha eléritek az előrehaladott állapototokat. Ezért ma Jagadamba anya nagyon halkan és tapintatosan mondott valamit BapDadának. Mi volt az a dolog, amit elmondott? BapDada tudja, de mindazonáltal ez ma egy szívtől szívig tartó beszélgetés volt. Azt mondta: „Én is elmegyek egy túrára Madhubanba és az összes központba”. Akik látták Jagadambát, tudják róla, hogy tréfásan jelzett a szavaival, soha nem mondott semmit közvetlenül. Azt mondta, hogy manapság egy különlegességet lát. Mi az a különlegesség? Azt mondta, hogy manapság sokféle gondatlanság létezik. Van, aki egyfajta gondatlansággal rendelkezik és mások másfajtával. „Meg fog történni. Egyszer én is megteszem. Mások is megteszik, és én is meg fogom tenni. Ez történik állandóan. Ez így fog folytatódni...” A gondatlanságnak ez a nyelve amúgy is ott van a gondolataikban, de azt szavakba is öntik. BapDada azt mondta: Adj ezeknek a gyerekeknek egy módszert erre az új évben. Ismeritek mindannyian azt a szlogent, amit Jagadamba Anya mindig önmagába szívott? Emlékeztek erre? Ki emlékszik erre? (Hukumi hukum chalai raha – Az Egy, aki utasításokat ad, késztet arra, hogy megtegyek mindent.) Jagadamba azt mondta: Ha ezt mindenki magába szívná - hogy BapDada késztet mindannyitokat mozgásra, hogy minden lépésetek az Ő utasításai szerint történik -, ha tudatában lennétek annak, hogy az Atya az, aki közvetlenül késztet benneteket a mozgásra, akkor hová menne a látásmódotok?

Azok látása, akik követik az utasításokat, csak az Egyre fog esni, senki másra. Karavanhar tesz egy eszközzé titeket és mozgásra késztet. Karavanhar a felelős. Akkor a fejetek, ami a szolgálatvégzés közben nehézzé válik, állandóan könnyű maradna, mint egy szellemi rózsa. Megértettétek, hogy mit kell tennetek? Legyetek egy állandó nagy adományozó. Áchcha

Mindannyian futva jöttetek, hogy megünnepeljétek az újévet. Ez jó és telt ház van! Achcha, elég vízzel rendelkeztetek? Volt nálatok víz? Gratulálok azoknak, akik erőfeszítést tesznek, hogy vizet hozzanak! Ennyi ezer embernek vizet biztosítani nem két vagy négy vödör elhozatalából áll. Holnaptól itt az idő, hogy a gyülekezet visszamenjen. Mindannyian jól éreztétek magatokat? Egy kisebb vihar próbára tett benneteket. Erős szél volt. Mindannyian jól voltatok? A Pandavák is jól voltak? Ez jó. Ez jobb, mint a Kumbha mela, ugye? Legalább háromláb földet kaptatok. Lehet, hogy nem volt ágyatok, de legalább rendelkeztetek háromláb földdel.

Az újévben a gyerekek mindenütt ezen a földön és külföldön is látják az újévi ünnepséget. Látják az intellektusukon keresztül és hallják a fülükön keresztül. Madhubanban is mindenki ezt nézi. A madhubániak nagyon jól eljátszották a szerepüket, hogy a yagya védelmezőiként szolgáltak. Az erről a földről és külföldről érkezettekkel együtt BapDada gratulál azoknak is, akik a szolgálat eszközei Madhubanban. Achcha. Sok üdvözlőlap érkezett. Mindannyian láthatjátok a képeslapokat. Egy képeslap nem olyan fontos, mint az elrejtett szeretet a szívekben. Ezért BapDada nem a képeslapok szépségét nézi, de azt nézi, hogy mennyi felbecsülhetetlen értékű szívből jövő szeretettel vannak feltöltve. Ezért mindannyian szívből jövő szeretetet küldtetek. Ezért minden ilyen szerető léleknek személyesen - BapDada nem említi mindenki nevét - BapDada szeretettel teli tisztelettel válaszol ezekre a képeslapokra. Az emlékezés levelei, telefonok, e-mailek számítógépekkel – az bármilyen eszköz legyen, mielőtt használnátok azokat, BapDada először megkapja azokat a gondolataitokon keresztül. Aztán kerülnek a számítógépekre és az e-mailekre. A gyerekek szeretete eléri BapDadát az összes időkben, de ma sokan megírták a különleges terveiket az újévre, ígéreteket tettek és bátorságuk volt arra is, hogy engedjék, hogy a múlt az múlt legyen, és előre haladjatok. BapDada mindannyitoknak azt mondja: Gyermekek! Szép munka volt!

Mindannyian boldogok vagytok, ugye? Ők is boldogok. Most BapDada szívének a vágya az, hogy ti mindannyian, az Adományozó gyermekei, adományozókká váltok. Ne kérjetek semmit: „Ezt meg kellene kapnom! Ennek kellene történnie! Ezt kellene tennem!” Váljatok adományozókká, legyetek nagylelkűek abban, ahogy egymást előre haladásra késztetitek. A fiatalabbak azt mondják BapDadának, hogy szeretnék az idősebbek szeretetét és az Atya azt válaszolja a fiatalabbaknak: „Adjatok tiszteletet a rangidőseknek és szeretetet fogtok kapni”. Tiszteletet adni azt jelenti, tiszteletet kapni. Csak úgy nem kaptok tiszteletet. Adni annyi, mint kapni. Még a nem élő képmásaitok is adnak. Az istenségek azokat jelentik, akik adnak. Tehát, váljatok élő istenségekké, adományozókká! Adjatok! Amikor mindannyian adományozókká váltok, azokká, akik adnak, akkor senki marad ki, hogy kapjon. Aztán az elégedettség szellemi rózsájának illata mindenfelé szét fog terjedni. Ezt hallottátok?

Tehát, az új évben ne beszéljetek a régi nyelven - a régi nyelven, amit néhányan még mindig használnak és amit senki sem szeret. Ne hagyjátok, hogy a régi szavak, a régi viselkedés és a régi szokások kényszerítsenek benneteket. Kérdezzétek meg magatokat, hogy minden aspektus új-e. Mit tettetek, ami új volt? Mindössze annyit kell tennetek, hogy megünneplitek a 21. századot. A 21. században igényelnetek kell a 21 születés teljes örökségét. Ugye, ezt el akarjátok érni? Achcha.

Az emelkedett lelkeknek minden irányban, akiknek joguk van az Új Korhoz, az összes gyermeknek, a lelkeknek, akik folyamatosan, minden lépésben multimilliókat halmoznak fel, a lelkeknek, akik olyan egyszerűvé teszik magukat, mint Brahma Baba mintája, azoknak, akik másokat erényessé tesznek azzal, hogy kinyilvánítják az erényeket a saját életükben, az állandóan nagyszerű adományozóknak, a nagymértékben együttműködő lelkeknek, BapDada szeretete, emlékezése és namaste.

Ebben az időben ez az óév és az újév találkozása. Az átmenet ideje azt jelenti, hogy a régi befejeződik és az új elkezdődik. Ahogyan a korlátlan átmenetben ti, Brahmin lelkek mindannyian a világ átalakításának az eszközei vagytok, ugyanígy ma, az óév és az újév találkozásakor határozottsággal rendelkeztek az önátalakításért. Rendelkeznetek kell ezzel a határozottsággal. Azt mondták: Legyetek szilárd, állandó, nagyszerű adományozók minden másodpercben. Az Adományozó gyermekeinek mester adományozókká kell válniuk. Az óévtől való búcsúzással együtt búcsúzzatok el a régi világhoz és a régi szanszkárokhoz való ragaszkodásól és hívjátok az új emelkedett szanszkaráitokat. Többmilliószoros üdvözlet, üdvözlet, üdvözlet!

Áldás:
Legyetek állandóan boldog szívűek és maradjatok túl minden „Miért?” és “Mit?” kérdésen azzal, hogy az elérések megtestesítőivé váltok.

A lelkek, akik az elérések teljes megtestesítői, soha nem rendelkezhetnek semmiféle kérdéssel semmivel kapcsolatban. A boldogság személyisége lesz látható az arcukon és a tevékenységükben; ezt hívják elégedettségnek. Ha kevesebb a boldogság, annak az oka az elérés valamilyen hiánya és az elérés hiányának oka az ilyen vagy olyan vágyak. A sok szubtilis vágy az elérések valamilyen hiánya felé visznek titeket. Ezért tegyétek félre az ideiglenes vágyakat, váljatok az elérések megtestesítőivé és állandóan boldog szívűek maradtok.

Szlogen: 
Maradjatok elmerülve Isten szeretetében és Maya vonzása véget fog érni.